Gyógyfürdő – Püspökladány
Püspökladány a Tiszántúl közepén, a Sárrét-Nagykunság-Hortobágy tájegységek találkozásánál fekvő igazi alföldi város, ahol már a múlt század elején, 1920-ban termálvízre bukkantak.
A természet adta ajándék kihasználására több mint négy évtizede termál-strandfürdő épült a helységben, mely azóta is kedvelt pihenőhely a környék lakosai és a távolabbról érkezők számára. Püspökladány termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé.
gyógyászati szolgáltatásaink kínálatában a fizikoterápiás és balneoterápiás széles palettája áll a gyógyulni, pihenni vágyók rendelkezésére. A különböző kezelésformák kombinálásával az állapotjavulás fokozott mértékű bekövetkezése várható.
A napi kezelések felvétele után a vendégek rendelkezésére álló szaunák, szolárium, ill. pedikür-manikür, frissítő masszázs, reflexmasszázs, valamint a széles választékkal kiszolgáló büfé szintén a komfortérzet fokozását szolgálják.
Farkas-szigeti arborétum – Püspökladány
A püspökladányi arborétum Kaán Károly kezdeményezésére jött létre 1924-ben. Kaán Károly a természetvédelem és az alföldfásítás úttörője volt. Az országos hírű Erdészeti Szikkisérleti Telepet a világon elsőként itt hozták létre. A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él.
A telepített fák zöme több hazai arborétumból és csemetekertből származik de van Kínából, Dániából és Oroszországból származó faj is. A kocsányostölgy-csoport az alborétum legősibb állománya. Az alföldön ritkaságszámba menő fafajjal, cserjével is találkozhatunk. Többek között vasfával, török mogyóróval, iráni varázsfával, japán cseresznyével, szomorú japán akáccal és kőrissel is.
Az albarétum területén kílátó is található, melyről szép killátás tárul elénk. A kilátó melletti víztározó az alborétumhoz tartozó csemetekertek öntözésére szolgál. Az alborétumi bemutatóházban Püspökladány élővilágát és a szikfásítási kutatások történetét bemutató állandó kiállítás 1992 óta üzemel.
Megközelíthető közúton: Budapest felől a 4-es számú főközlekedési úton, a felüljárótól 500 m-re balra. Hajdúszoboszló felől a 4-es számú főközlekedési úton, a második püspökladányi bekötőútnál jobbra. Nádudvar felől ugyanaz. Berettyóújfalu, ill. Püspökladány felől a 42-es számú főközlekedési, ill. a farkasszigeti bekötőúton.
Cím:
Püspökladány határa, 4-es úttól északra, Erdészeti Kísérleti Állomás.
Tel: 54/451-169, 54/451-169
Nyitva:
az arborétum szabadon látogatható, a kiállító és bemutatóház
H-CS 8-16, P 8-13.30 óráig van nyitva.
Előre bejelentett csoportoknak szakvezetést biztosítanak.
Szent Ágota-híd – Püspökladány
A várostól északra található a Hortobágyi Nemzeti Park része az Ágota- puszta, mely jellegzetes szíki növényekkel fogadja a látogatót. Ritka idegenforgalmi látványosság a Hortobágy-Berettyón átívelő műemlék fahíd a Szent Ágota-híd, melyet 1996-ban újítottak fel.
A Szentágota-híd a Hortobágyon áthaladó “sóút” egyik közlekedéstörténeti emléke. A kőlábas hídhoz a Farkasszigeti arborétum bejáratánál az észak felé haladó műúton jutunk el. Az Ágota-pusztára vezető úton találjuk a ritkaságszámba menő műemlék fahidat, mely a Hortobágy-Berettyó csatornán ível át.
Karacs Ferenc múzeum – Püspökladány
A püspökladányi születésű Karacs Ferenc (1770-1838) közkedvelt térkép és rézmetsző illusztrátor volt. A róla elnevezett múzeum állandó kiállítása a bihari Nagy-Sárrét történetét mutatja be a lecsapolástól 1914-ig. A település kialakulását nagyban befolyásolta a mocsarak lecsapolása.
Ennek következtében dúsan termő földekhez jutottak az itt élő emberek. A paraszti és pásztori gazdálkodás és életmód emlékeinek megidézése mellett a kiállítás érdekes részét képezik a püspökladányi vasúti csomóponttal kapcsolatos tárgyak is. Említésre méltó a múzeum fotóanyaga is.
Cím:
Kossuth u. 28.
Tel: 54/451-687, 54/451-687
Nyitva:
K-V 10-16 óráig
Huszáremlékmű – Püspökladány
A városközpontban fekvő parkban látható a Püspökladány címerállatát ábrázoló darvas szökőkút, az I. világháború áldozatainak emlékműve és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állított “Huszáremlékmű”.
A Huszáremlékmű egy halmon álló 25 tonnás sziklán elhelyezett lovasszobor. Egyik oldalában láthatjuk Gábor Áron rézágyúját, a másikon egy lőcsös harci szekér töredéke van. A szobor kétszeres életnagyságú. A szobrász Győrfi Lajos, bronzba öntötte Varga Imre, kőbe faragta Papp Zoltán
Hortobágyi Kilenclyukú híd
Hortobágy műemlékei közül a leghíresebb a Kilenclyukú híd, melyet a fahíd elődök után 1827-ben Povolny Ferenc tervei alapján kőből építettek meg klasszicista stílusban.
A híd 1833-ban készült el, hossza 167,3 m, szélessége 6,85 m. A boltívek nyílása 76,77 m. Magassága a meder fenekétől 7,9 m. A népi monda szerint – „Egyszer Ruzsa Sándort a Csárdában a pandúrok el akarták fogni, de Ő felpattant a lovára és mivel nem volt híd a folyón 9 szeretője állt a folyó vizébe és a hátukon ugratott át, így menekült meg.” – ezért van 9 lyuk a híd alatt. A ma 175 éves híd hősiesen állja a XXI. század közlekedés kihívásait.
Hortobágyi Csárda
A Hortobágyi Csárdát 1737-ben kezdték el átépíteni. Az idők folyamán többször átalakították. Falán Füredi Richárd alkotása örökíti meg Petőfi Sándor 1842-es útját Debrecenből Pestre.
A Hortobágyi Nagycsárda a Kilenclyukú híd lábánál több mint 300 éve fogadja a vendégeket; környékén már a 16. század óta állt csárda vagy vendégfogadó. A mai csárda elődjét 1699-ben Debrecen városa építette. Helyére 1781-ben népi barokk stílusú téglaépületet emeltek, mely a csárda nyugati szárnya. Keleti szárnyát 1815-ben klasszicista stílusban építették. Hortobágyi Csárda A hortobágyi csárda híres volt arról, hogy az éhesen betérő vendég asztalára a nap bármely szakában varázslatos gyorsasággal került meleg étel az ital mellé. Vándorszínészként Petőfi is megfordult errefelé, és szerelmese is lett a Hortobágynak. A csárda külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását. Magyaros specialitásai mellett, a Hortobágyi Nemzeti Parkból származó bio-minősítésű alapanyagokból készült ételkülönlegességei is öregbítik a csárda hírnevét: magyar szürke és bivalyborjú, rackajuh és gyöngytyúkból készült ételek.
Gémeskút
Az itatókat egy vagy több gémmel megépített szerkezet fából készült, időtállóbb alkotás, mint a többi pásztorépítmény. Pásztorok és turisták iránytűje.
Az itatókat egy vagy több gémmel megépített szerkezet fából készült, időtállóbb alkotás, mint a többi pásztorépítmény. Pásztorok és turisták iránytűje.
Hortobágyi Nemzeti Park
Hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973. január 1-én hozott létre az Országos Természetvédelmi Hivatal. Területe 82 000 hektár. 1999. november 30-án Marrákesben, az UNESCO Világörökség Bizottságának ülésén felvették a Hortobágyi Nemzeti Park egész területét a Világ Kulturális és Természeti Örökségének listájára. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Debrecenben található.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében található a Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos!
A Hortobágy olyan táj, amelyet sajátos története, értékes élővilága, egyedülálló néphagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel. Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Mai képét a 19. század vízrendezéseivel (folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása), a legeltető állattartással, az erdők kivágásával, felégetésével alakították ki, melyek hatása a keleti sztyeppék hangulatát idézi. A valaha virágzó – a török hódoltság korában elpusztult – települések emlékét pusztarészek nevei őrzik.
A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy-folyó. A nemzeti park területe sík, csak néhol emelkednek ki alacsony halmok. Ezeket az úgynevezett kunhalmokat (tudományos néven kurgánokat) emberi kéz alkotta, amelyeket a keleti sztyeppékről a középső rézkorban beözönlő nomádok építették őrdomboknak vagy temetkezési helyeknek (halomsírok).
Debrecen
A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal.
A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel (gledícsával) kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.
A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett “derék-utcák” (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.
Szélmalom Karcag – Karcag műemlék
A Tilalmasi út másik oldalán látható a megye egyik legértékesebb műemléke, az 1858-ban épített, Gál-Gálszabóné-Deákné féle holland típusú felülhajtós szélmalom. Karcagon régen hatvan malom működött, közülük tizenegy volt szélmalom, mára csak ez maradt fenn. A malmot Gál Ferenc építette a város szélén, egy téglafallal körbekerített, dombszerű emelkedésen, hogy vitorlái jobban kihasználják a szelek energiáját. A szélmalom forgó tetőrésszel és négy széllapáttal készült.
A négyemeletes malmot téglából építették, a falat ablakokkal áttörték. A felújított, szépen rendbehozott szélmalomban 1949-ig folyt a munka. Az államosítás után kalapácsos darálót üzemeltettek az épület földszintjén. Belső berendezése épen maradt, olyan mintha még tegnap is őröltek volna a hatalmas malomkerekek, malomkövek.
A malom mellett lakó gondnok részletesen elmeséli annak történetét, és elmagyarázza működését.